Írta: Erényi Gábor, Sprint Consulting

Sokszor tapasztalom, hogy a csapatok úgy tervezik a sprintjeiket, hogy gondosan, patikamérlegen kiszámolják, hogy ki hány órát fog ráérni, majd a legsürgősebb elemek beválogatása után a maradék kapacitást a kisebb, kevésbé fontos feladatokkal töltik fel valahonnan a backlog mélyéről.

Ezáltal sikeresen maximalizálják a csapat kihasználtságát. Remek taktika, ugye?

Hát nem.

Írta: Schweinitzer Zoltán, Sprint Consulting

Lerágott csont a koronavírus-helyzet, és annak hatásai mindennapjainkra. Nem is erről szól ez az okfejtés, hanem sokkal inkább arról, hogy magában a munkavégzésben végbement sok változás milyen hatással van ránk, és mi az, amit nem csak máshogyan kell csinálnunk, hanem már tervezéskor figyelembe kell vennünk. Természetesen az agilitás szűrőjén keresztül vizsgáljuk a témát, és igyekszünk támpontokat és eszközöket adni a mára ismertté vált hátrányok kezelésére, mérséklésére.

Simon Gábor (thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft.) publicisztikája, megjelent az ITBusiness.hu-n 2021. szeptember 21-én.

A címet elolvasva talán az a klasszikus vicc ugorhat be, amikor parasztbácsi az állatkertben áll a zsiráf ketrece előtt, és azt mondja: „Má’ pedig ilyen állat nincs is!”. Az autóipar a legtöbb ember számára egy merev, szabályozásokkal teli iparágat jelent, ahol alapvetően csak kis változások vannak a környezetben. Autóipar alatt most nem a különböző kényelmi és szórakoztató funkciókat ellátó ún. infotainment-rendszerekre gondolok, hanem a komolyságot megkövetelő biztonságkritikus-rendszerekre, mint a fékvezérlés, elektronikus kormányrendszer, menetstabilizátor, etc.

És a csapat újra és újra teletömi a sprintjét munkával, amit azután újra és újra képtelenek a sprint végére befejezni! Jajj! Egyre több és több csúszik át a következő sprintre, a frusztráció és a nyomás egyre nő, tehát még többet és többet vállalnak. Egyre többet, egyre kapkodóbban dolgoznak, mégsem jutnak előre. Mi ilyenkor a megoldás?