És a csapat újra és újra teletömi a sprintjét munkával, amit azután újra és újra képtelenek a sprint végére befejezni! Jajj! Egyre több és több csúszik át a következő sprintre, a frusztráció és a nyomás egyre nő, tehát még többet és többet vállalnak. Egyre többet, egyre kapkodóbban dolgoznak, mégsem jutnak előre. Mi ilyenkor a megoldás?

Vállaljatok kevesebbet, az ég szerelmére! De sokkal! Nem annyit, amennyiről úgy gondoljátok, hogy meg tudjátok csinálni, hanem jóval kevesebbet.

Miért?

Mert megtanultok fókuszálni. Foglalkozzatok azzal a kevés dologgal, de csak azzal! Azzal viszont valóban foglalkozzatok, ne lazsáljatok abban a tudatban, hogy rengeteg időtök van rá! És utasítsatok vissza minden más feladatot!

Ha ezt sikerül megcsinálni, a fókuszáltság élménye mellett a sikerélmény is megjelenik. Ezután lehet elkezdeni egyre többet vállalni, de úgy, hogy a fókuszáltság és a sikerélmény megmaradjon. Abban a pillanatban, hogy ez elveszik, ismét vegyetek vissza egy keveset!

Így egyre többet és többet fogtok tudni elvinni, ráadásul sokkal megbízhatóbb vállalásokkal. Hamarosan akár azt a sebességet is túl fogjátok szárnyalni, amiről kezdetben álmodni sem mertetek volna.

Kicsit hasonlatos ez az autópályához. Sokkal nagyobb sebességgel lehet haladni az autópályán, ha az nincs tele járművekkel. Egy darabig újabb és újabb járművek hozzáadásával nő az autópálya áteresztőképessége, de a forgalom növekedésével a sebesség előbb-utóbb csökken, sőt egyszer csak, mondjuk egyetlen jármű hirtelen fékezése hatására kialakul a dugó. Ha viszont egy dugó kialakul, sokkal nehezebb újra felvenni az eredeti sebességnek akár a töredékét is, még akkor is, ha azóta nem érkezett elénk új jármű a rendszerbe. Az előrehaladás kierőltetése, a cikázás a sávok között, a hirtelen indulások és fékezések nem csökkenteni fogják a dugót, hanem csak növelik a káoszt.

Összefoglalva: vegyetek vissza a tempóból, hogy gyorsabban haladjatok. Megéri. Mire vártok? Próbáljátok ki!

Írta: Erényi Gábor, Sprint Consulting